Mostanában elég sokszor jár ez a kérdés a fejemben. Mi lesz velem? Lassan el kéne döntenem, hogy hova megyek egyetemre. De én nem szeretnék Magyarországon maradni. De külföldi egyetemre csak felsőfokú nyelvvizsgával jelentkezhetek. Van 2 évem egy felsőfokú nyelvvizsgára. Ezaz. Az egyik egyetem amit kinéztem Bécsben van. Arra is gondoltam, hogy halasztok egy évet és kiköltözöm, így van is esélyem megtanulni a nyelvet. Egy bajom van a némettel, és az az, hogy heti 1x másfél órán át tanulom csak. Régen főnyelvem volt, most viszont különtanárnál folytatom, hogy ne vesszen el a tudásom, ugyanis olasz-angol szakon vagyok. Hála Istennek ragadnak rám a nyelvek, és még szeretnék sokat megtanulni, de nagyon félek attól, hogy egyet sem fogok tudni megtanulni 100%-osan. Én a maximalista.
Mondhatni teljes pánikban vagyok, hogy hogya fog alakulni a jövőm. Mi van, ha nem fog összejönni semmi sem? Bárcsak belelátnék a jövőbe, de csak úgy 5 évvel előre. Nekem annyi bőven elég. Kérlek, valaki küldjön nekem egy ilyen könyvet.
Mindig is voltak terveim. Tudtam mi szerettem volna lenni, mégha az naponta is változott. De nem volt olyan pillanat, amikor ne tudtam volna valamilyen választ adni arra a kérdésre, hogy "Mi szeretnél lenni, ha nagy leszel?" Mostanában azért moondom azt, hogy nem tudom, mert tudom, hogy több dolog van a szemem előtt, de mindegyik más-más irányú. Viszont mivan, ha nem találom meg azt a sokat említett állomállást? Amire azt mondták a szüleim, hogy ne érezd úgy, hogy dolgozol, legyen az a hobbyd.
Túl sok a kérdés, túl sok a ha, és túl kevés az idő.
Elnézést, hogy most ez egy személyesebb, mondhatni panaszkodós poszt lett, de ki kellett írnom magamból - ismét-.
Ha valakinek lenne valami jó tanácsa, az most nagyon jól jönne.
Ti voltatok már ilyen helyzetben? Ha igen, hogyan tettétek túl magatokat rajta?
Ne aggódj, nagyon sokan éreztünk így érettségi előtt. Én is. Nekem is kellett egy nyelv, amit magántanárnál tanultam. Aztán ha nem tetszett volna az egyetem, akkor is lehet még váltani. Most már dolgozom, de ha akarnék, akkor bármikor válthatnék. Ne aggódj azon, hogy ez egy kőbe vésett dolog, amit most döntesz, bármikor változtathatsz! Ne aggódj, megjön az ihlet, vagy ha kihagysz egy évet, az sem tragédia! Csak tanulj rendesen :)
VálaszTörlésKöszönöm szépen a tanácsot. ♥
TörlésÉn olyat tanultam, amit szerettem gyerekkoromban, de aztán semmi hasznát nem vettem. Néhány év alatt szárnypróbálgatásként volt egy csomó munkahelyem. Igazán egyiket se szerettem. Most vagyok 26, és végre tetszik a munkám és tudom merre szeretnék menni az utamon. Nem késtél még le semmiről.
VálaszTörlésKöszönöm. Neked pedig örülök, hogy megtaláltad az utad. ♥
TörlésVoltam már ilyen helyzetbe, már az egyetem alatt. Hogyan tettem túl magam? Újratervezés. Nincs más, bevált módszer. A maximalizmus nem jó, pláne nem az egyetemen! Tudom nem lehet ezt csak úgy kikapcsolni és nyilván minden csak meglátás kérdése, de amikor bejön a zombi időszak és egy héten 4-5 ZH/elővizsga lesz, akkor egyszerűen nincs max. Csak ami belefér. Bármi is lesz, mindig van újratervezés, hidd el! ;)
VálaszTörlésKöszönöm szépen. ❤️
Törlés