Hát elérkezett ez is, a blogmas utolsó napja. Be kell vallanom kicsit szomorú vagyok, ugyanis nagyon nagyon élveztem a mindennapos írást és posztolást, lassan már a napjaimba is be van építve, és most úgy érzem, hogy egy kis üresség lesz egy ideig bennem, de nem kell aggódni, nem tűnök el örökre. Így utolsó napra egy összegzést szántam, remélem nem bánjátok.
Szóval, hogy őszinte legyek, utolsó utáni pillanatban gondoltam én is arra, hogy belevágok ebbe az egész projektbe. Nagyon féltem, hogy meg fogok csúszni valamikor, vagy félbe fogom hagyni, ugyanis ez szokásom, és most nagyon büszke is vagyok magamra, hogy végig tudtam csinálni kihagyás nélkül annak ellenére is, hogy a december mindenkinek egy nehezebb hónap, és még a félévi hajtások is vannak az iskolában. *vállveregetés*
Direkt nem szántam a bejegyzéseket olyan nagyon hosszúra, és nehézre, mint amilyen bejegyzések néhanapján születnek a blogon, ugyanis az sem nektek, olvasóknak, sem nekem nem jó, ezért volt több képes bejegyzés, vagy rövidebb kifejtős.
Nagyon szépen köszönöm azoknak, akik végig velem tartottak ezen a kis utazáson - mondhatom annak? -, remélem vissza-vissza néztek még majd a kis világomba, köszönöm az MBBK és a VKP csoportnak ezt a hihetetlenül jó társaságot, és az adminoknak a gift swapet, imádtam minden percét, és köszönöm drága barátnőmnek, Jenninek a mindennapi támogatást, és a közös ötleteléseket. - Nézzetek be az ő blogjába is, kattintsatok a nevére. -
Most arra gondoltam, januárig kivennék egy kis szabadságot, ugyanis több időmet és energiámat vette igénybe a blogmas, mint gondoltam volna, amit egyáltalán nem bánok, de rámfér most a kikapcsolódás.
Egy szó, mint száz. IMÁDTAM ezt csinálni, új élmény, amibe nagyon örülök, hogy belevágtam, köszönöm, hogy velem tartottatok. Januárban találkozunk!
Kellemes, békés ünnepeket és sok szerencsében gazdag boldog új évet!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése